[LAP TETEJÉRE]

Az Európai Unió

[LAP TETEJÉRE]

Az unióról röviden

Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi (intergovernmentális), részben pedig nemzetekfölötti (szupranacionális) integráció, amely jelenleg 27 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Unióról szóló szerződéssel (ismertebb nevén a Maastrichti Szerződéssel); ez a szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza.

Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van.

Az EU tevékenysége a politika minden területét felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig. Hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más, attól függően, hogy a tagállamok mennyi hatalmat ruháztak rá. Ennek megfelelően az EU bizonyos területeken egyfajta föderációra (például a pénzügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), más területeken konföderációra (például a szociális és gazdaságpolitika, a fogyasztóvédelem és a belügyek terén), megint más területeken pedig nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén) hasonlít. Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 27 tagállam közül eddig 15 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika.

2007. június 23-án a tagállamok képviselői sikeresen megállapodtak a reformszerződés tervezetéről, amely a korábban egyes országokban elutasított alkotmányszerződést volt hivatott kiváltani, s amelyet várhatóan 2009-ben fogadnak el a tagállamokban, ezáltal ismét lehetőséget nyújtva a szorosabb integrációra.

[LAP TETEJÉRE]

Földrajzi elhelyezkedés

Az Európai Unió túlnyomó része Európa nyugati és középső részén terül el, az Unió azonban magába foglal számos Európán kívüli területet is (ezek neve legkülső régiók), több tagállamának egykori gyarmatosításai folytán. Az Európai Uniónak jelenleg 20 országgal van közös szárazföldi határa: (nyugatról keletre) Suriname, Brazília, Holland Antillák, Marokkó, Andorra, Norvégia, Monaco, Svájc, Liechtenstein, Vatikán, San Marino, Horvátország, Oroszország (a Kalinyingrádi területen is), Szerbia, Albánia, Macedónia, Gibraltár, Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Törökország. Határosnak tekinthető még Észak-Ciprus, amely csak de jure része az EU-nak (az újraegyesítési tárgyalások folyamatban vannak).[2]

Mindezen felül az EU-nak további 5 állammal van közös tengeri határa: Saint Lucia, Antigua és Barbuda, Dominika, Mauritius és Marokkó.

Némiképp bonyolítja az Európai Unió jellegét, hogy tagállamainak legtöbb állampolgára automatikusan uniós polgár is. Ezt azt jelenti, hogy a brit (a Man szigetek, Guernsey és Jersey lakosaitól eltekintve), francia, holland és dán (a Feröer szigetiek kivételével) állampolgárok egyaránt uniós polgárok, még ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül esnek az Európai Unió különféle szerződésekben megállapított határain.

A Francia Nemzeti Földrajzi Intézet (IGN) szerint az EU földrajzi középpontja Németországban, a Hessen tartományban fekvő gelnhauseni járás Meerholz nevű településén, a 9 fok 9 perc keleti hosszúság és az 50 fok 9 perc 21 másodperc északi szélesség metszéspontjában van, amely a 259 méter magas Niedermittlauer Heiligenkopf nevű kisebb hegy lábánál található.

2007. március 28-án az EU keleti határa némiképp módosult, ugyanis Lettország lemondott a Pitalovói járásról Oroszország javára. A területet még 1944-ben csatolta magához a Szovjetunió, amit a balti állam 1991-es függetlenné válása óta vitatott, azonban brüsszeli nyomásra kénytelen volt átadni az oroszoknak. Észtország határai is változhatnak a közeljövőben, mert az állam területének közel 5%-ára tart igényt Oroszország.

[LAP TETEJÉRE]

Intézményrendszer

Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, intézményei több város között vannak elosztva:

* Brüsszel az Európai Bizottság és a Európai Unió Tanácsa (más néven Miniszterek Tanácsa) székhelye, és itt kerül sor az Európai Parlament bizottsági ülésére és kisebb üléseire (mini sessions). Az EU legfrissebb bővítése óta Brüsszelben tartották az Európai Tanács összes csúcsértekezletét. A fentiek alapján ezt a várost tekintik az EU de facto központjának.

* Strasbourg az Európai Parlament székhelye, és itt kerül sor az évi 12, egyhetes plenáris ülésre (plenary sessions). Ez a bölcsője a "kibővült Európa" történelmi intézményeinek is (Európa Tanács, Emberi Jogok Európai Bírósága), melyekkel az EU együttműködik.

* Az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, valamint az Európai Befektetési Bank Luxembourg városában található.

* Az Európai Központi Bank Frankfurtban helyezkedik el.
* Az Európai Unió innovációs közpotja Budapesten található.

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

Az Európa különféle nációit egyesítő törekvések a modern nemzetállamok megszületése előtt számos alkalommal megjelentek a kontinens történelme folyamán. Háromezer éve Európa kelta uralom alatt állt, majd a mediterrán központú Római Birodalom foglalta el és hajtotta uralma alá. Ezek a korai "európai uniók" erőszakból születtek. Nagy Károly frank birodalma és a Római Birodalom több száz évre egyesített jókora területeket laza közigazgatással. Később, az 1800-as évek napóleoni vámuniója és Németország 1940-es évekbeli hódításai rövidebb életűek voltak.

Európa nyelveinek és kultúráinak heterogén jellege folytán e törekvések rendszerint erőszakos katonai leigázás révén valósultak meg, ami instabilitáshoz és végső soron kudarchoz vezetett. A tagok együttműködésén és egyenlőségén alapuló békés egyesítés gondolatát elsőként többek közt a pacifista Victor Hugo vetette fel 1851-ben. Az első és a második világháború katasztrófája után a részt vevő országok jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki. Ezzel a megfontolással hozta létre végül (Nyugat-)Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok az Európai Szén- és Acélközösséget, amely az 1951 áprilisában aláírt párizsi szerződés keretében született meg, és 1952 júliusában lépett hatályba.

Az első teljes vámunió eredetileg Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) néven volt ismert, amelyet a római szerződés hozott létre 1957-ben, és 1958. január 1-jén valósult meg. Neve később Európai Közösségre változott, ami jelenleg az Európai Unió első pillére. Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai együttműködéssé fejlődött. A részleteket lásd Az Európai Unió története címszó alatt.

Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követő szerződéséből jött létre. Az évek során ezeket jelentősen bővítették: minden újabb szerződés kiegészítette a megelőzőeket. Az első ilyen szerződés az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) párizsi szerződés volt, ami létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget eredetileg hat európai ország között. Ez a szerződés azóta hatályát vesztette, funkcióit a rá következő szerződések vették át. Az 1957-es római szerződés azonban jelenleg is hatályos, bár számos bővítésen ment keresztül, melyek közül legjelentősebb az 1992-es maastrichti szerződés, amely elsőként alkotta meg ezen a néven az Európai Uniót. A római szerződés következő kiegészítéséről a tíz új tagállam csatlakozási szerződése részeként egyeztek meg, amely 2004. május 1-jén lépett hatályba.

[LAP TETEJÉRE]

Robert Schuman

Robert Schuman, jogász, politikus, 1948 és 1952 között francia külügyminiszter, az európai egység egyik atyja. A francia-német határvidéken fekvő Elzász-Lotaringia tartományból származó Schuman a náci Németországban szerzett tapasztalatai ellenére – vagy talán éppen azok nyomán – felismerte, hogy az egységes Európa létrehozásának feltétele a Németországgal való tartós megbékélés. 1940-ben Németországba deportálták, két év múlva megszökött, és csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz. Jean Monnet-val együtt dolgozta ki a híres Schuman-tervet, amelyet 1950. május 9-én tárt a nyilvánosság elé. Ezt a napot tartják ma az Európai Unió születése napjának. A terv lényege a hadiipari felszerelések előállításához nélkülözhetetlen szén- és acéltermelés feletti közös ellenőrzés kialakítása volt. Schuman terve mögött az az elgondolás húzódott meg, hogy a szén- és acéltermelés feletti kizárólagos ellenőrzés hiányában senki sem lesz képes háborút indítani. Schuman értesítette a tervről Adenauer német kancellárt, aki azonnal felismerve abban az európai béke kulcsát, igent mondott rá. Rövidesen Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia is csatlakoztak az elképzeléshez. A hat állam 1951 áprilisában, Párizsban írta alá az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó megállapodást. A közös európai projekt ezzel egyfajta békekezdeményezésként indult útjára. Schuman a közös európai védelmi politika mellett is síkra szállt. 1958–1960 között az Európai Parlament elnöke.

Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai

[LAP TETEJÉRE]

Országok, látnivalók

Az Európai Unió jelenleg 27 európai országból áll, melyek a következők.

[LAP TETEJÉRE]

Ausztria

Ausztria független állam. A Közép-Európában fekvő ország területének több mint kétharmadát a Keleti-Alpok láncai szövik át. Nyolc országgal van közös határa: Németországgal (észak-nyugaton), a Cseh- és Szlovák köztársasággal ( észak-keleten), Magyarországgal (keleten), Szlovéniával és Olaszországgal (délen), Svájccal és a Lichtensteini hercegséggel (nyugaton).

Éghajlata meglehetősen változatos, mivel nyugaton az óceán felől érkező légáramlatok, keleten pedig a kontinentális hatások befolyásolják. Így éghajlati szempontból az ország 3 fő egységre osztható: a pannon-kontinentália, az alpikus, valamint kiterjedését tekintve legjelentősebb, az átmeneti klíma területe. Az évi középhőmérséklet 8-9 ˚C, amely alól ismét csak a magasabban fekvő települések és az elzárt völgyek a kivételek.

[LAP TETEJÉRE]

Belgium

 

Belgium Nyugat-Európa kis területű, ám sűrűn lakott országai közé tartozik. Általánosságban véve alacsonyan fekszik, a tengert leszámítva, mesterséges határai vannak.

Északon Hollandia és az Északi tenger, keleten Németország, illetve Luxemburg, délen és délnyugaton Franciaország határolja. Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. Az átlagos évi középhőmérséklet 11˚C.

[LAP TETEJÉRE]

Bulgária

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. Az ország 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja.

[LAP TETEJÉRE]

Ciprus

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Mediterrán éghajlatú ország, az évi középhőmérséklet 20°C.

A görög és a török résznek külön kormánya és törvényhozása van. Többször próbálkoztak nemzetközi szinten az újraegyesítéssel, azonban ez mindeddig sikertelen maradt. 2004. május elsején az Európai Unióhoz csak a görög rész csatlakozott.

[LAP TETEJÉRE]

Csehország

Csehország Közép-Európában helyezkedik el. Ausztria, Németország, Lengyelország és Szlovákia határolja. Az ország keleti része Morvaország, a nyugati Bohémia.A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, a régi magyar nyelvben Bohémia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek.

[LAP TETEJÉRE]

Dánia

Dánia a skandináv országok egyike és egyben Európa legrégibb monarchiája. Az ország a Balti tenger torkolatánál fekszik.Hagyományai alapján Dánia agrárország, bár az elmúlt évtizedekben a gazdaság szerkezete összetettebbé vált, és ma már az ipar és a kiterjedt szolgáltató szektor dominál.

[LAP TETEJÉRE]

Nagy Britannia

Nagy-Britannia részei: Anglia, Skócia Wales. Az Egyesült Királyság pedig: Nagy-Britanni és Észak-Írország. A két fő szigeten található területein kívül mintegy 1000 kisebb-nagyobb sziget is az Egyesült Királyság részét képezi.

[LAP TETEJÉRE]

Észtország

Az Észt Köztársaság észt nyelven Eesti vagy Eesti Vabariik. Fővárosa Tallinn. Észtország Európa északkeleti részén, Lettország és Oroszország között található, a Balti-tenger és a Finn-öböl határolja. A kontinentális területen kívül a Balti-tenger mintegy 800 szigete tartozik Észtországhoz.

[LAP TETEJÉRE]

Finnország

Finnország Skandinávia keleti felén, a 60. és 70. szélességi fok között helyezkedik el. Kontinentális és atlanti éghajlatú ország, területének negyede az északi sarkkör határán túlnyúlik. A Finn Köztársaság (finnül: Suomi, svédül: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.

[LAP TETEJÉRE]

Franciaország

Az ország fővárosa Párizs (2 125 246 lakos, 1999. március 8., népszámlálás). Az ország hivatalos, teljes elnevezése franciául Republique Francaise, rövidített francia nyelvű neve France. Nyugat-Európa legnagyobb kiterjedésű országa. Hatszögre emlékeztető formája miatt a franciák „Hexagone” néven is emlegetik. Szomszédos országok: Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengeri határa az Északi-tenger, a La Manche-csatorna, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger. Az anyaország 22 régióra és 96 megyére oszlik. (minden francia megye számot is kapott, amely egyben az ötjegyű postai irányítószám első tagja és a gépkocsik rendszámtábláján az utolsó két számjegy.)

[LAP TETEJÉRE]

Görögország

A délkelet-európai államot kiterjedt szárazföldi terület, valamint néhány nagyobb és számos kisebb sziget alkotja. A Balkán-félszigeten helyezkedik el. Sokan az európai civilizáció szülőhelyének tekintik.Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak miind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom valamint a török utalom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője.

[LAP TETEJÉRE]

Hollandia

Hollandia, a Föld legsűrűbben lakott országa, Nyugat-Európa középső részén, az Északi-tenger partján helyezkedik el. Keleten Németországgal, délen Belgiummal határos, északon és nyugaton az Északi-tenger mossa partjait. Területének túlnyomó része 100 m-nél alacsonyabb, a belföldi jégtakaró, illetve a folyóvizek által formált síkság. Több mint 1/4-e a tenger szintje alatt fekvő mélyföld, amelyet részben mesterséges gátak, illetve a szél által felhalmozott dűnesorok védenek a tenger hullámitól.

[LAP TETEJÉRE]

Írország

Írország (angolul Ireland, írül Éire) Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.

[LAP TETEJÉRE]

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely a szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal  határos. Területe 312 685 km², népessége 38 518 241 fő. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel.

[LAP TETEJÉRE]

Lettország

Észtország és Litvánia között található, Nyugat és Észak-Nyugat felől a Balti-tenger határolja, Keletről Oroszország és Fehéroroszország. Területének 10%-a a tengerszint alatt fekszik, ennek ellenére "Balti Svájc"-nak is nevezik. Határainak teljes hossza 1,150 km.

[LAP TETEJÉRE]

Litvánia

Litvánia litvánul "Lietuva", ill. "Lietuvos Respublika" (ez utóbbi, a "Litván Köztársaság" az ország hivatalos elnevezése). 65.300 km2-nyi területével a Baltikum legnagyobb országa.Európa északkeleti részén fekszik, északon Lettország, keleten és délen Belorusszia, délnyugaton Oroszország Kalinyingrádi enklávéja (területe - oblaszty) és Lengyelország, nyugaton a Balti-tenger határolja. Fővárosa Vilnius ("Vilna").

[LAP TETEJÉRE]

Luxemburg

Luxemburg Európa északnyugati részén fekszik. A világ hatodik legkisebb állama, Magyarország területének kb. az egy harmincötöd része. Északon és nyugaton Belgiummal, délen Franciaországgal, keleten pedig Németországgal határos. Keleti határát az Our, a Sûre és a Mosel folyó alkotja. Mérsékelt éghajlata átmenet az óceáni és a kontinentális klíma között. A nyár és a tél enyhe, a júliusi középhőmérséklet 17˚C, a januári 8˚C, a csapadék bőséges.

[LAP TETEJÉRE]

Magyarország

Magyarország Európa közepén, a Kárpát-medence középső és nyugati felén található. Az Egyenlítőtől és az Északi Sarktól nagyjából egyenlő távolságra helyezkedik el. A mérsékelt égöv közepe táján fekszik, éghajlata elsősorban kontinentális, azaz a nyár meleg, a tél hideg. Évi középhőmérséklete 10 °C. Az országnak 19 megyéje, egy fővárosa (Budapest) és 23 megyei jogú városa van. A vármegyerendszert az első uralkodó, Szent István szervezte meg. Az EU-csatlakozás követelményeinek megfelelően régiókat is kialakították.

[LAP TETEJÉRE]

Málta

Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa. A Földközi-tengeren fekvő Máltai Köztársaság három nagyobb szigetből áll: Málta, Gozo és Comino. Európa és Afrika között fekszik a Földközi-tenger közepén, a legfontosabb hajóutak metszéspontjában.

[LAP TETEJÉRE]

Németország

Németország, hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság, független ország, vezető ipari állam Európa északi-középső részén. Kilenc országgal határos: északon Dániával, keleten Csehországgal és Lengyelországgal, délen Svájccal és Ausztriával, nyugaton pedig Franciaországgal, és a Benelux országokkal.

[LAP TETEJÉRE]

Olaszország

Olaszország az Alpok koszorújától délre, az Appennin-félszigeten terül el. Hozzá tartozik Szicília, Szardínia és még 60 apróbb sziget. Olaszország azon hat állam egyike, amelyek 1957. március 25-én aláírták az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződést. Alapító tagként Olaszország elsődleges célja, hogy az integráció politikai elmélyítése mellett megtalálja az utat a másik három nagy tagállamhoz (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország) való felzárkózáshoz.

[LAP TETEJÉRE]

Portugália

Portugália Dél Európában, a Pireneusi (Ibériai) félsziget nyugati részén, az Atlanti-óceán partján terül el. Északról és keletről Spanyolország határolja. Az ország közigazgatási beosztása: tizennyolc kerület, két autonóm terület; Azori és a Madeira szigetek.

[LAP TETEJÉRE]

Spanyolország

Spanyolország Dél Európában, Franciaországtól délre, a Pireneusi (Ibériai)-félszigeten fekszik, nyugatról az Atlanti-óceán, Portugália, délen a Gibraltári-szoros, keletről a Földközi-tenger határolja. A nagy kiterjedésű ország klímája változatos: hegyvidéki, meleg nyarú kontinentális és mediterrán.

[LAP TETEJÉRE]

Svédország

Svédország a Skandináv-félsziget keleti oldalán található, szomszédjai Norvégia és Finnország. A negyedik legnagyobb területű ország Európában. Az északi és a déli országrész között jelentős a hőmérsékletkülönbség. Nyári átlagosan 15 fokot mérnek, januárban -1 fokot.

[LAP TETEJÉRE]

Szlovákia

Szlovákia Európa közepén fekszik, szomszédai Csehország, Magyarország, Lengyelország, Ausztria és Ukrajna. A kontinentális éghajlatú ország észak-keleti határa a Magas-Tátra. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony. 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja.

[LAP TETEJÉRE]

Szlovénia

Az Alpok délkeleti lábainál fekszik. Ausztria, Magyarország, Horvátország és Olaszország határolja. Az Alpok délkeleti lábainál fekszik. Ausztria, Magyarország, Horvátország és Olaszország határolja.Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak. 2007. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez.

[LAP TETEJÉRE]

Románia

Románia (románul România) kelet-közép-európai állam, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Az ország 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]